Chapter 8 - Niall and Bessie

[Másnap]
Épp forgattunk a kliphez, amikor egy szőke hajú srác lépett be az ajtón.Rögtön felismertem, hiába volt rajta egyszerre sapka és csuklya.
-Pull me closer, kiss me faster...- énekeltem, majd egy pillanatra Niall-re kaptam a tekintetem, mire csak elvigyorodott.- Take me to your happily ever after.- mosolyodtam el, majd visszafordultam a kamerához és folytattam a dalt.
Amint végeztünk odamentem hozzá.
-Nem rossz.- bólogatott.
-Kösz.- mosolyodtam el.
-Szóval ez az az új dal amiről tegnap nem mesélhettél?- értetlenkedett.
-Igen.- vigyorogtam.- Amúgy mit keresel itt?- érdeklődtem.
-Öm, te lány vagy ugye?
-Komoly?Én eddig azt hittem, hogy srác vagyok...- játszottam a hülyét.- Akkor megmagyarázza ezeket.- néztem le a melleimre.
-Jó, mindegy, nem úgy értettem.- dadogott.- Szóval, neked tetszik?- szedett el a zsebéből egy kis dobozt, majd kinyitotta.Egy gyönyörű gyűrűt láttam meg benne.
-Ez gyönyörű.- szólaltam meg, majd kivettem a dobozt a kezéből.
-Akkor szerinted tetszeni fog Bessie-nek?- kérdezte.
-Mi van?- kerekedtek ki a szemem.- Meg akarod kérni a kezét?- értetlenkedtem.
-Hát..tudom, hogy szerinted elsietem, de szeretem Bess-t.Nagyon is.Vele szeretném leélni az életem.- mosolygott.Az érzés amit ekkor éreztem olyan volt, mintha millió apró darabokra szaggatták volna szét a szívem.Mintha egy tört döftek volna át a testemen.De nem mutattam ki.Miért?Mert egy legjobb barát nem akad ki.Csak erőltettem magamra egy mosolyt, ami jelent pillanatban jobban hasonlított vicsorra, mit sem mosolyra.Nem akartam szó nélkül elrohanni, ezért azt mondtam, hogy "Sok sikert!De most megyek, mert az hiszem rosszul vagyok".
Bementem az öltözőbe, majd magamra zártam az ajtót.
Gyors előkaptam a telefonom, majd küldtem egy üzenetet Ness-nek, hogy siessen ide, mert beszélnem kell vele.
*Ness szemszöge*
-Szívem, mennem kell.Olivia-nak szüksége van rám.- szakítottam félbe a csókot.
-Jó, rendben.- sóhajtott fel, majd még egyszer megcsókolt.
Felpattantam a kanapéról, majd felvettem a kardigánom és siettem Livi-hez.
5 perc alatt oda is értem, majd, mint aki az utolsó torta szeletért nyúl rohantam be a terembe.Mindenki rám kapta a tekintetét és - mivel már jól ismernek - az öltöző felé mutattak.Egy mosolygó bólintással megköszöntem, majd oda rohantam az ajtóhoz.
-Olivia!Nyisd ki!- dörömböltem.
Hirtelen kattant a zár, majd egy erős mozdulattal behúzott a szobába és rögtön vissza is zárta az ajtót.
-Mi történt?- szólaltam meg.
Ő csak könnyes szemmel nézett rám, majd a szívéhez tette a kezét.Értetlenül megráztam a fejem, bár annyit már sejtettem, hogy Niall-ről van szó.Átemelte a gyűrűs ujjához a kezét és körbe forgatta rajta.
A szemeim kikerekedtek.
-Megkéri Bessie kezét?- szólaltam meg.Összeszorított szemekkel bólintott.Elkaptam a kezét, majd átöleltem.
-Sajnálom.- suttogtam.
-De a legrosszabb az ez.- emelte elő a telefonját.
Elvettem tőle, majd megnéztem a legutolsó üzenetét.
"Sajnálom, hogy rosszul vagy!Viszont olyan gyorsan elrohantál, hogy nem tudtam megkérdezni valamit.Lennél majd a tanúm?"
-Uh...Ez gáz.- szólaltam meg.
-Na elfogadom összetörök az esküvő közepén, de ha nemet mondok akkor meg megutál!
-És honnan tudod, hogy Bess igent mond?- értetlenkedtem.
-Szerelmes Niall-be.Hogy ne mondana igent?- szólt rám, úgy, mintha valami hülyeséget kérdeztem volna.Ezek szerint tényleg hülyeséget kérdeztem...
-Hé!Én csak segíteni próbálok!- mondtam.
-Akkor segíts és mond meg mit tegyek!- kiabált rám, majd összerogyott a földön sírva fakadva.
-Őszintén?Tudni akarod?- kérdeztem.
-Igen.- motyogta elég érthetetlenül, de megértettem.
-Szerintem el kellene fogadnod.- mondtam normális hangon.- Niall a legjobb barátod és szüksége van rád.
-De...
-Semmi de, Olivia!- rángattam fel a földről.- Cserben hagynád csak azért, mert talán szerelmes van belé?- értetlenkedtem.
-Mi az, hogy talán?- kérdezte.- Ness, én belé vagyok zúgva!- jelentette ki.
-Jó, oké...- húztam vissza magam.- De akkor is képes lennél?
-Nem...- rázta meg a fejét.- De most mit csináljak?- értetlenkedett.
Előkaptam a telefonját, majd írtam egy sms-t, de nem küldtem el.
-Talán ezt!- mutattam felé.
-Persze!Örömmel leszek a tanúd.- olvasta fel.- Most komolyan?- nézett rám.
-Igen.- emeltem magamhoz a telót, majd rányomtam a küldés gombra.- Kész.Elküldve.- mosolyodtam el.
-Hogy mi?- kiáltott fel.- Te normális vagy?- szólt rám.
-Most mi bajod?- értetlenkedtem.
-Ebbe belepusztulok...- ült le a földre.
-Nem fogsz!- húztam fel a földről.
*Bessie szemszöge*
Épp a hajamat fejeztem be.Amikor hallottam, hogy kinyílt az ajtó.Halkan és lassan nyílt, így valószínű, hogy Niall az és meg akar lepni.Hát nem jött neki össze...
-Add fel Niall, hallottalak.- szólaltam meg.
-Oh...- sóhajtott fel.Megfordultam meg megöleltem.
-Annyira sajnálom...- suttogtam.- Nem kellett volna elaludnom.
-Hé, Bess, nyugodj meg!- engedett el, majd megcsókolt.- Szeretlek.- mosolygott rám.
-Én is téged.- töröltem le a könnycseppet az arcomról.
-Pont ezért szeretnék valamit mondani.- nézett a szemembe.
-Jaj ne...- hajtottam le a fejem.- Szakítani akarsz.- szorítottam össze a szemem, hogy ne sírjak.
-Nem!Dehogy is, Bess!- emelte fel a fejem.- Azt akarom, hogy légy a feleségem.- nézett mélyen a szemembe, majd letérdelt elém és elővett egy gyűrűs dobozt a zsebéből.- Bessie Skearie, leszel a feleségem?
-Niall...- dadogtam...